FÖLDES – NÓTI – KEMÉNY: FEKETE LILIOM
(FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ)
Távirati stílusban íródott a korabeli tudósítás:
„ Földes – Nóti – Kemény: Fekete liliom (Fővárosi Operett)
Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri –, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiálllású új színész: Zentay Ferenc. – Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány”
"az új komponista"–, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt – Kemény Egon életművében a sorban második színpadi nagyoperettjéről. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott! A Fekete liliom átütő sikert aratott, annak ellenére, hogy a librettó –, mint oly sok operett esetében –, bizonyos tekintetben össztűz alá került. A kritikusok és más hangok kifogásolták a darabot nyitó mulató-helyszínt és légkört... Emellett azonban sokkal nagyobb hatást keltett a zene és a szereplők játéka. Ennek köszönhetően a színház kifizette tartozásait, megvásárolhatta a téli tüzelőt és a közönség fűtött nézőtéren élvezhette az Operettszínház sztárjainak egy spanyol grófi kastély, Párizs, egy tengerparti hotel színekben játszódó előadását.
A 75 évvel ezelőtti bemutatóról a Dankó Rádióban (MTVA) Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető Az a szép című műsorában idén már többször is megemlékezett. Tőle hallhattuk Rátonyi Róbert Operett II. című könyvéből a Fekete liliom zenéjéről a december 20-i adásban ezt az idézetet:
„Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1928-ban bemutatott Kikelet utca 3. című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, hogy milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit.”
A Fekete liliom című romantikus nagyoperettről épp az említett, akkor 18 éven felülinek tartott jelenet miatt, nem készült teljes rádiófelvétel, megmaradt viszont a Zenei Archívumban a két Karády-dal, amelyet Kemény Egon hangszerelt gramofonfelvételhez. Tegnap a Ma éjjel című tangódalt hallottuk.
A Fekete liliom gramofonfelvételei az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Gyűjteményében is megtalálhatóak, így a Ma éjjel című Kemény Egon CD-n is meghallgatható.
