google-site-verification=bV-viKu9KlnD_SbnPq6XzIOJ7DVw0ZOFzJpZ34nwZFQ
Menü

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK

Túl az Óperencián         Dankó Rádió   

Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján.

Felelősszerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

A hét vendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző lánya

KEMÉNY EGON zeneszerző portréja 1935 körül

A július 22-28. közötti adások tartalmából.

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel-Ferenc-díjas zeneszerző
(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)

Bécsben, a császárvárosban született, Kassán nevelkedett. Abszolút hallása volt, kisgyermekkora óta zeneszerzőnek készült. Klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés) és a Bécsi Zeneakadémián (tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója) végezte (1925), rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.
Kiváló zongorista volt, korai műveit Kassán adta elő, tomboló sikerrel. 1926-ban Budapestre költözött. Színpadi szerzőként mutatkozott be: Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston, (1927), modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) Dénes Oszkár, Érczkövy László énekelte, szinte mindegyiket gramofonlemezre vették. Zenei karrierje negyven éve során művei elsősorban Rózsavölgyi és Tsa. kottakiadványokban jelentek meg.
A Fővárosi Operettszínház előbb korrepetitornak és másodkarmesternek szerződtette.
1928-ban az Operettszínház állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett.
Itt, a mai Budapesti Operettszínházban mutatták be nagyoperettjeit – sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel:

Kemény Egon –Bródy István –Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929). Pesti operett 3 felvonásban: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál

Kemény Egon – Nóti Károly – Fóldes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére alkották, Karády Katalin főszereplésével. Partnerei: Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Fejes Teri, Gombaszögi Ella és kis szerepben Petress Zsuzsa voltak.

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett, bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957, Fényes Szabolcs igazgatóval. 1958-tól kiemelkedő sikersorozatban játszották a környező országok nagyszínpadain.

A tehetségével és szerénységével feltűnő fiatal zeneszerző nevét 1929-től szárnyra kapta a színház világa. Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt.
1930 -1933-ig nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott. 1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.

Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.

1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”-t szimfonikus zenekarra, amely Rózsavölgyinél jelent meg.

Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.

1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.

Kemény Egon filmzenéje a „Fűszer és csemege” című hangosfilm (1939), amely közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
Hangszerelőként számos zeneszerző-kollégája operettjei, betétdalai és filmjei népszerűségében játszott jelentős szerepet.

A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zeneműveit számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Életművét 2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető mutatja be a rádióhallgató nagyközönségnek.

Első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor vezényelte.

Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben: 1940-tól operaénekesek adták elő dalait, zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, „Schönbrunni orgonák” (1937), az első rádióoperett, „Májusfa” (1949), a „Hatvani diákjai” c. daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül alakította a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül.

1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.

Műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang”- ban) – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, szerzőtársai, a zenei együttesek, kórusok és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei- és színházi tekintélyek voltak.

Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget, zeneművei azzal az eleganciával szólaltak meg, aminek a könnyűzene mestereként emberi mivoltában is birtokában volt. Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.
Halálának 50. évfordulója évében (2019) lánya, Kemény Anna Mária producerként – az MTVA támogatásával – életműsorozatot indított: megjelent a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”, a CD dupla-albumokat a tervek szerint továbbiak követik.

Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

A Dankó Rádió új stúdiójában: NAGY IBOLYA felelősszerkesztő-műsorvezető

és vendége KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző lánya, KEMÉNY ANNA MÁRIA

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operett-kedvelőknek szóló programja 2012 decemberében indult. Megjelenése űrt töltött be, ugyanis a Magyar Rádió operettműsorai (kiemelve Ruitner Sándor előadásait Schubert Ferenc zenei szerkesztésével) egyszercsak megszűntek, így Kemény Egon műveit sem sugározták néhány évig. Nagy Ibolya a kezdetektől szerkeszti és vezeti a műsort, amely időközben a zenés színházi profilt is felvette.

Már az első adásokban felcsendültek Kemény Egon műveinek dallamai, például az első rádióoperett, a „Májusfa” részletei. Nagy Ibolya 2013-ban Kemény Egon-emlékhét keretében mutatta be a zeneszerző életművét, a hét vendége lánya, Kemény Anna Mária volt.

Kemény Anna Mária első meghívását az ez évi követte. A rádióstúdióban a zeneszerző gazdag alkotói pályájáról, művészbarátságairól, családjáról és a két, februárban megjelent Kemény Egon-CD-ről – a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című duplaalbumokról ­– beszélgettek. Így a hallgatók egy héten keresztül, összesen hét óra műsoridő-tartamban szóban és zenében, képet alkothattak maguknak Kemény Egon sokszínű szerzői tehetségéről és zenéje műfajbeli sokaságáról. Most több rég nem hallott művét, műrészletét sugározta a rádió. Most, azaz ismét, mert az archív felvételek valamikor újdonságok voltak és bátran állíthatjuk, hogy nagy sikerrel mutatta be valamennyit a Magyar Rádió, ennek következtében évtizedeken át ismételte is, szinte minden művét.

A Kemény Egon-emlékhét kiemelkedő műsorszerkesztési pontja volt – a zenei válogatás mellett – az a pillanat, amikor váratlanul egy régi felvételről interjúalanyként megszólalt a zeneszerző hangja: Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról (Műsorvezető: Boros Attila, 1967). Ezt követte még egy meglepetés vasárnap, a műsorhét befejezéseként, amikor ismét Kemény Egon szólt hozzánk: Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről (Műsorvezető: Ráday Imre, 1965). A ritkaságnak számító, archív felvételek előkészítése, restaurálása és digitalizálása ­– a Kemény Egon-emlékhét alkalmából ­– az MTVA Zenei Hangarchívuma munkatársainak hozzáértését és szorgalmát dicséri.

Nagy Ibolya emlékműsora a Dankó Rádióban méltón idézte fel Kemény Egon zeneszerző köztisztelet és szeretet övezte személyét, valamint közel negyven éven át tartó aktív zeneszerzői munkásságát és sikereit, amely 1934-től kezdődően a Magyar Rádióhoz – egyik „háziszerzőjeként” – is kötődött.


KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK

Dankó Rádió – Túl az Óperencián

A MŰSORHÉT ZENEI ÖSSZEÁLLÍTÁSA  és

INTERJÚK KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel

Dankó Rádió – Túl az Óperencián, 2019. 30. hét

2019. július 22., hétfő

1.
Kemény Egon: Ritka madár a szerelem – angolkeringő
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.
A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.

2.
Kemény Egon – Dalos László: „Őszi séta” – dalciklus (1952) „Őszi séta” – kettős, Sándor Judit és Rösler Endre
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

3.
Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1954).

4.
Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek…” (1957) – sanzon, Mezei Mária
A Magyar Rádió Vonószenekara, Kerekes János vezényelt.

5.
Kemény Egon – Kótzián Katalin: „Mindenki tanul…” (1962) – dal, Radnai György
Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara,Breitner Tamás vezényelt.

6.
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” – rádiódaljáték (1955)
Kemény Egon-CD: jelenetek és dalok: CD 1/18., 19., 20 CD 2/1., 2.

7.
Kemény Egon: „Keringő rapszódia” – hangversenykeringő (1965)
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.

2019. július 23., kedd

1.
Kemény Egon: „Valahol Délen” – nagyoperett – Előjáték
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

2.
„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” (Műsorvezető: Boros Attila, 1967)

3.
Kemény Egon – Képes Géza: „Szeptemberi tűnődés” (1950) – dal, Rösler Endre
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

4.
Kemény Egon –  Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)
„Valahol Délen” – dal, Melis György
„Még nincsen senkim sem…” – kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

5.
Kemény Egon – Raics István: „Szerencsés utazás” – rádióoperett (1950)
„Nézd, hogy ragyog ránk a rét…” –  kettős, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós

6.
Kemény Egon – Anatole France – Tiszai Márton: „A néma asszony” – kuplé (sanzon) – Lukács Margit
Rádiózenekar

7.
Kemény Egon: „A tavaszhoz” – rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957)
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endre zongorázott.

2019. július 24., szerda

1.
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) rádióoperett – Előjáték
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) – rádiódaljáték
Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert
„Dal a nápolyi királyról” – Fekete Pál, Kishegyi Árpád
Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3.
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről (1965)
„Az első szerelem dala” – Andor Éva és Simándy József
„Szüretelők dala” – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
„Rózsa kettős” – László Margit és Simándy József
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

4.
Kemény Egon: „Tangó” – szimfonikus mű (1954)
A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

2019. július 25., csütörtök

1.
Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – daljáték (1955) – Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” – rádióoperett (1959)
„Krisztina románca” – Petress Zsuzsa
„Dal a hódításról” – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
„Dal a rabmadárról” – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla
„Blanche és Brunner kettőse” – Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3.
Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)
„Balaton-keringő” – Gyurkovics Mária
„Konyt-kettős” – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
„Sör- dal” – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert
„Kirándulódal” – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

4.
Kemény Egon: „Könnyűzene fúvósokra” (1954) – szimfonikus mű.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2019. július 26., péntek

1.
Kemény Egon: „Estefelé” – karakterdarab esztrádzenekara (1964)
A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.

2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)
„Valahol Délen” – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3.
Megzenésített költemények:
Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” (1940) – Nagykovácsi Ilona énekelt, zongorán kísért: Polgár Tibor.
Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

4.
Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György
Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

5.
Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” – koloratúrdal szimfonikus zenekarral (1958) – Lehoczky Éva
Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte.

6.
Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – történelmi rádiódaljáték (1960) – Finálé
Sándor Judit, Bende Zsolt, Raffael Márta, Zentay Anna, Bikády György.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

2019. július 27., szombat

1.
Kemény Egon: „Eső és napsütés” – hangulatkép nagyzenekarra (1958)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2.
Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és a „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)
„Hópehely-keringő” – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Szélvész dala” – Mindszenti Ödön
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Hóvirág – keringő” – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3.
„Hatvani diákjai”  – rádiódaljáték (1955) Kemény Egon-CD:
„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

4.
„Komáromi farsang” – rádiódaljáték (1957) Kemény Egon-CD: Nyitány

„Az első reggel…” – Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)
Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…” – Bilicsi Tivadar
„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

5.
Kemény Egon: „Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára zongoraszólóra” (1955) – négy tételes mű, I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) játszotta.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2019. július 28., vasárnap

1.
Kemény Egon: „Különös dallam” (1965) – zenekari mű
A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvételei (1956)
„Még nincsen senkim sem…” –  foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
 „Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber
„A vágyakozás” – bolero, Mezey Mária
„Egy szót se szólj...” – kettős, lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György
„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztepp’) – foxtrot, Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

3.

Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955)

4.
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

5.
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” – rádiódaljáték (1965)
Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József
Ámeli-dal – Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

6.
„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről” (Műsorvezető: Ráday Imre, 1965)
Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” – angolkeringő (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelte.

Keresés