Kemény Egon zeneszerző fő művei

Színművek

Nagyoperettek – színpadi előadások

• Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.

• Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte. 
• Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád, Pártos Gusztáv, Temessy Hédi, Zsolnay Hédi, Petress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

• Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.

• Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1961) A rádióoperett (zenés játék 2 részben) színpadi változata, operett 3 felvonásban Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. Igazgató: Jákó Pál. Krisztina kisasszony címszerepében: Komlóssy Teri . Rendezte: Orosz György. Karnagy: Virágh Elemér.

Bemutatók az Állami Déryné Színházban

• Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék Komédia 3 felvonásban Bemutató: Budapest, 1957. Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György. Rendezte: Várady György. Díszlettervező: Rajky György. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.
• Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató. Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecilia, Szatmáry Olga. Rendezte: Csongrádi Mária. Karmester: Patay Kató. Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne. Koreográfus: Rimóczy Viola.

Kisoperettek – színpadi előadások

• Kemény Egon - Nádassy László: „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté, Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv. Közreműködött: Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő.
• Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőfi László. Rendező: Szabolcs Ernő.

Zenés vígjátékok – színpadi előadások

• Kemény Egon - Victorien Sardou - Békés István: „Párizsiak New Yorkban” Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház, Igazgató: Jákó Pál.
• Kemény Egon - Nóti Károly: „Nyitott ablak” Bemutató: 1964 Szolnoki Szigligeti Színház

Rádióoperettek és rádiódaljátékok, Magyar Rádió – színművek rádióváltozatai

• Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
• Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása. A "Májusfa-keringő" zenei ikertestvére a "Hópehely-keringő": Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

• Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gálcsiki János. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
• Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Kőváry Gyula, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
• Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Főszereplők: Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

• Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Főszereplő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
• Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes daljáték 2 részben. Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula, Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor
• Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Szimfonikus, komoly- és könnyűzene

A műveket a Magyar Rádióban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara mutatta be.

• „Tündértánc” hangulatkép hegedű - zongorára; szalonötösre; szalonzenekarra (1940)
• „Színes ritmusok” jazz-foxtrott persiflage (1941)
• „Temptation” gordonkaszóló zongorakísérettel (1947)
• „Könnyűzene vonószenekarra” (1952)
• „Könnyűzene fúvósokra” (1954)
• „Keringő-rapszódia” hangversenykeringő (1952)
• „Könnyűzene szvit”, szvit nagyzenekarra 3 tételben (1954)
• „Tangó” (1954)
• „Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben (1955)
• „A tavaszhoz” rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957)
• „Romantikus rapszódia” zongorára és nagyzenekarra (1958)
• „Eső és napsütés” hangulatkép nagyzenekarra (1958)
• „Úttörővasút” hangulatkép szimfonikus zenekarra (1958)
• „Gyermekjátékok” szvit nagyzenekarra gyermekkarral (1961)
• „Különös dallam” (1965)
• „Ébred az erdő” karakterdarab, fúvószenekari szvit (1967)

Nagyzenekari művek

• „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ c. népdalból” (1934)
• „Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934)
• „A Tisza” szimfonikus költemény (1935)
• „Délibáb” nagyzenekari népdalegyveleg (1935)
• „Díszpalotás” zenekari átdolgozás nagyzenekarra (1935)
• „Rákóczi induló” nagyzenekari átdolgozás (1936)
• „Schönbrunni orgonák” nagyzenekari egyveleg a hangjátékból (1937)
• „Mesél az erdő” hangulatkép nagyzenekarra (1939)
• „Részletek a ’Fűszer és csemege” c. filmből” nagyzenekari egyveleg (1940)
• „Állatkerti séta” szvit nagyzenekarra és négy énekhangra (1949)

Balett zene

• „Kis balettzene” keringő nagyzenekarra (1940)
• „Táncoló tavasz” (Pas de six) kis balettszvit (1941)

Modern táncszámok, dalok, műdalok és megzenésített költemények

Kemény Egon első dalát (1937) sok szép előadás és siker követte. Legismertebbek a Kemény Egon - Kulinyi Ernő: „Három dal” (1937), „Kemény Egon hat dala” (1940) és a „Kemény Egon dalok” (1946) című Rózsavölgyi és Társa Kiadó kottafüzeteiben is megjelent művei voltak. Népszerűségüket a jeles és híres énekesnők, énekesek Basilides Mária, Farkas Ilonka, Warga Livia, Neményi Lili, Rácz Vali, Nagykovácsi Ilona, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Komlóssy Erzsébet, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre, Melis György, Simándy József és mások kiváló előadása, valamint kedveltségük miatt a rádióműsorokban elhangzott gyakoriságuk is fokozta.

Kemény Egon a Magyar Rádió (Budapest I.) - „Napló”, „Költők múzsái”, „Zenés antológia amerikai költők verseire”, „Zenés antológia angol költők verseire” és más – irodalmi műsor-sorozataiban elhangzott megzenésített költeményeit egyaránt dicsérte a kritika és minden új dalát fokozott érdeklődéssel várták a hallgatók.

Kemény Egon modern táncszámai, dalai, sanzonjai – válogatás, áttekintés

Dalciklusok – a Magyar Rádió mutatta be

• Kemény Egon – Képes Géza: Zengj új világ! Dalciklus, 1951 Gencsy Sári, Szabó Miklós, a Rádiózenekart Vincze Ottó vezényelte, közreműködött a Földényi kórus
• Kemény Egon - Romhányi József: „Vidám Balaton” (1951) Közreműködött: Gencsy Sári, Szabó Miklós, Bencze Miklós és a Földényi-kórus. Az operai zenekart Vincze Ottó vezényelte.
• Kemény Egon – Romhányi József: „Tavaszi ének” Keringőciklus, 13’, 1951. Gyurkovics Mária és a Forrai-kórus, Rádiózenekar.  
• Kemény Egon - Dalos László: „Tavasz a télben” (1952) Közreműködött: Gyurkovics Mária, Pogány László Andor Ilona Gyermekkara Forrai kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
• Kemény Egon - Dalos László: „Őszi séta” (1952) Közreműködött: Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre Andor Ilona Gyermekkórusa A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

Dalciklusok gyermekkarra zenekari kísérettel – a Magyar Rádió mutatta be

• „Játszótéren” (1959) dalciklus gyermekkarra kamarazenekari kísérettel A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
• „Csillebérci fák alatt” (1962) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
• „Sétarepülés” (1965) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel Andor Ilona Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Sebestyén András vezényelte.

Sanzonok

Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937- 1942 között Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival.

A Magyar Rádió számos sanzon-hangfelvételt készített műveiből, amelyek sikerét – mások mellett – Neményi Lili, Lukács Margit, Mezey Mária előadása és neve fémjelezte.

Kemény Egon modern táncszámai, dalai, sanzonjai – válogatás, áttekintés

Zenés rádiójátékainak bemutatói a Magyar Rádióban

• 1936 „Menekülés Hollywoodból” hangjáték
• 1937 Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban

• 1945 „Éva és a férfiak" („Amit a nők akarnak”) kisoperett
• 1947 „Vízimalom” rádiójáték Juhász Gyula emlékezetére
• 1947 „Békebeli primadonna” zenés vígjáték 3 felvonásban, Kemény Egon - Thurzó Gábor - Kovách Aladár: "Békebeli primadonna" Főszerepben: Neményi Lili. Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttesében Kemény Egon zongorázott, Somló Sándor vezényelt.
• 1948 „Budapesti látomás” rádiójáték
• 1948 „Volt egyszer egy cukrászda Budán” rádiójáték
• 1948 „A kertész kutyája” rádiójáték, Írta: Lope de Vega, fordította: Gáspár Endre, rendezte: Cserés Miklós dr., szereplők: Diana Grófnő - Szörényi Éva, Teodoro - Ungvári László, Tristan - Ladányi Ferenc
• 1948 „Santa Cruz-i forgószél” rádiódráma, dal
• 1948 „A folyó varázsa” rádiójáték
• 1948 „A zöld pokol” folytatásos rádiójáték
• 1949 „Az elrabolt asszony” rádiójáték (57 perc), Bemutató: 1949. január 16. Vidám zenés játék Boccaccio novellájából írta Bihari Klára. Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte. Szereplők: Riccardo - Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége - Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca - Petress Zsuzsa. Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György.
• 1949 „Mandragora” rádiójáték, Macchiavelli színműve Fordította: Vidor Miklós, Rádióra alkalmazta: Székely Júlia, Zenéjét szerezte: Kemény Egon Szereplők: Callimaco: Szakáts Miklós, Ligurie szolga: Ujlaki László, Nicia: Lengyel Vilmos, Lucrezia: Feleki Sári, Sostrára komorna: Szabó Margit, Timótheus barát: Gáti József Közreműködik: Ányos Irén, Konkoly Gitta és Szabó Miklós (ének) Rendező: Körmöczi László dr.
• 1949 „A név bajjal jár” vidám rádiójáték
• 1949 „Bulja Tárász házassága” rádiójáték
• 1949 „Az ész bajjal jár” vígjáték
• 1949 „Megállt az idő” rádiójáték
• 1949 „Dzsomárt szőnyege” mesejáték
• 1949 „Iván Iljics halála” rádiójáték, Lev Tolsztoj elbeszélése Fordította: Trócsányi Zoltán, Írta: Székely Júlia, Zenéjét összeállította és részben szerezte: Kemény Egon Szereplők: Ivan Iljics Golovin - Rátkai Márton, Golovina a felesége - Ladomerszky Margit Rendező: Cserés Miklós dr.
• 1949 „Útravaló nélkül” folytatásos rádiójáték
• 1949 „Szabadlábon” rádiójáték, vígjáték
• 1949 „Egy menyecske két ura” vígjáték
• 1949 „Tavasz ég a szemekben” rádiójáték
• 1949 „A csúffá tett város” rádiójáték Mark Twain novelláját rádióra alkalmazta Palasovszky Ödön. Zenéjét szerezte: Kemény Egon 
• 1949 „Az áruló” rádiódráma
• 1949 „A próféta szakálla” rádiójáték
• 1949 „Egy nap az üdülőben” bohózat
• 1949 „A hazug” rádiójáték
• 1949 „Wandelaar kapitány” rádiójáték, népmese
• 1949 „A kotnyelesek” rádiójáték
• 1949 „Állatkerti séta” rádiójáték, Versek: Devecseri Gábor
• 1950 „Álomkerti séta” zenés-verses mesejáték, Versek: Devecseri Gábor
• 1950 „Ványa, az ezred fia” („A Jenakiev legények”) hangjáték
• 1950 „Amerika hangja” színjáték
• 1950 „Zója” elbeszélő költemény
• 1950 „Utazás az Uralban” irodalmi útirajz
• 1950 „Tizenkilencen” rádiójáték, kísérőzene
• 1950 „Bem tábornok” rádiójáték
• 1950 „Krasznodomi hősök” („Ifjú gárda” I.) rádiójáték
• 1951 „Zászlók a város fölött” („Ifjú gárda” II.) rádiójáték
• 1951 „Tiszta szívvel” („Partizánok”) rádiójáték, kísérőzene
• 1951 „Kőművesek” - „Hej, te Duna”, dal
• 1952 „Mese az igazságról” („Zója”) rádiójáték
• 1952 „Összeomlás” rádiódráma
• 1953 „Bocskorosok” történelmi rádiódráma
• 1957 „Az elrabolt asszony” rádiójáték
• 1957 „A hódítás iskolája” rádiókomédia
• 1958 „Tűz van!” zenés vígjáték 3 felvonásban
• 1960 „Párizsiak New Yorkban” vígjáték
• 1961 „A kotnyelesek” Molière vígjátéka

Gyermekoperett, gyermekeknek komponált művei

Kemény Egon zenei pályája kezdetétől szeretettel fordult a gyermekek felé, először a Fővárosi Operettszínház színházi produkciói keretében:

• „Dörmögő Dömötör”. Gyermekelőadás, látványos operettrevü 3 felvonásban. Bemutató: 1928. november 17. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét részben szerezte: Lajtai Lajos Sarkadi Aladár felléptével továbbá Gábor Mara szubrett, Szécsi Hédi, Horváth Manci gyermekprimadonnák, Kürty Teréz, Mátray György, Gyenes Magda és mások (Esti Kurir, 1928. november 13.) A táncokat Mátray György tanította be. Karmester: Kemény Egon 
• „A három jómadár”. Gyermekoperett (Fővárosi Művész Színház). Bemutató: 1929. december 3. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét összeállította és szerezte: Kemény Egon

Szereplők: Sarkadi Aladár és ismert hírességek, valamint a gyermekvilág kedvencei, mások mellett Gyenes Magda. A táncokat betanította: Metzger Fini Karmester: Kemény Egon

A Magyar Rádió felkérésére komponált művei közül a zenés hangjátékok is készültek gyermekeknek:

• „Dzsomart szőnyege” (1949) Mesejáték 
• „Álomkerti séta” (1950) Zenés-verses mesejáték, Devecseri Gábor verse

Emlékezetes sikerei voltak az iskolai életet megörökítő dalai is, amelyeket az akkori általános iskolák énekkarai közül szinte mindegyik előadott. Kottakiadványok (Zeneműkiadó), rádiófelvételek készültek, hanglemezen is megjelentek:

• „Menjünk az iskolába”
• „A mi osztályunk mindenütt az első”
• „A tanító néni”
• „Köszöntsük jó tanítónkat!”.

Legismertebb:

• „Kinyílott a pitypang” (Dalos László verse), 1952, amelyet először Petress Zsuzsa énekelt a Magyar Rádió felvételén, majd Andor Ilona Gyermekkarával is rádió- és lemezfelvétel készült.

Országos sikert aratott zenei körökben, a közönség kedvence volt – ma is ismert – hosszú évtizedeken át, a Magyar Rádió Gyermekkórusa (Botka Valéria, Csányi László) egyik sikerdarabjaként szerepelt külföldi turnéikon, csakúgy, mint a

• „Csillebérci fák alatt” c. szvit „Kukták dala” című tétele.

Óvodás dalocskái (Soltész Erzsi versei) közül - Forrai Katalin: „Ének az óvodában” zenei szerkesztésében évtizedeken át sok kiadást megértek - legismertebb az „Ispiláng” („Ünnepi csokor”), és a „Búcsú az óvodától” című, előbbi a kötet legújabb kiadásaiban is szerepel.

Filmzene

• „Szomorú csütörtök-víg vasárnap” (1936. július 5.) hangosfilm-szkeccs. Zeneszerző: Kemény Egon. Versek, dalszöveg: Harmath Imre. Írta: Királyhegyi Pál. Szereplők: Gombaszögi Ella, Keleti László, Pataky Jenő

• „Fűszer és csemege” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmváltozata, Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Décsi Filmszínház (Budapest előkelő elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán. Zene és versek: Kemény Egon. Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László, Tompa Sándor. Operatőr: Vass Károly. Díszlet: Kokas Klára. Rendezte: Ráthonyi Ákos

• Zenei vezető:
  • Rákóczi induló (1933) 
• Magyar hangosfilm-hangszerelései:
  • Pesti mese - Nem bírok a bolond szívemmel..., Nem csókolnak Pesten könnyen...
  • Hotel Kikelet - Késő...
  • Pókháló - Álomországba gyere el velem...
  • Pusztai királykisasszony - Mit adhat nekünk az életünk...
  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Tudom, hogy visszavár..., Nem élhetek muzsikaszó nélkül...
  • Azur-Express - A jó pohár sör mellé sós kifli..., Nem kívánok semmi mást..., Egy édes...
  • Dunaparti randevú - Dunaparti randevú..., Június, Július, Augusztus...
  • Cifra nyomorúság (Úri világ) - Kegyedet ától cettig imádom..., Talán ma még...
  • A hölgy egy kissé bogaras - A hölgy egy kissé bogaras...
• Felhasznált zene: Akik maradtak (2019) Kemény Egon – B. Radó Lili: Derűvel, dallal… (részlet) Bemutató: Magyar Rádió, 1954. Tömegdal két szólamú gyermekkarra nagyzenekari kísérettel A felvételen Andor Ilona Gyermekkara énekelt a Magyar Rádió hatvanegy tagú Szimfonikus Zenekarát Nagy Olivér vezényelte. 2019-ben az Oscar-díjra nevezett magyar filmben rövid részletet használtak fel az alkotók a zeneműből. Kemény Egon: „Gyermekjátékok”. (Válogatás a Magyar Rádió Archívumából) Szerenád Média Kft., 2019

Külföldi bemutatók

A "Valahol Délen" sikere a szovjet színházakban és a környező országokban (1957-től)

Bemutatók a Szovjetunióban:

• Jekatyerinburg (Szverdlovszk) – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1957. 06.11. Rendező: Szinetár Miklós
• Moszkva – Majakovszkij Színház 1957. 11. 30. Rendező: Kukusov
• Tallin – Észt Színház 1958. 02. 11.
• Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer
• Omszk 1959. 01. 27.
• Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház 1959. 06. 03. 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov
• Odessza – Odesszai Akadémia Színház 1959. 12. 24.
• Moszkva – Kreml Színház 1960.
• Szeverszk – Szeverszki Musical Színház 1960. 06.
• Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház 1960.
• Irkutszk - Zenés Komédia Színház 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov
• Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1962 – részleteket adtak elő

További bemutatók:

• Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház 1958. 05.
• Bratislava (Pozsony) – Nová scéna 1958.07.12.
• Kladno 1958. 10. 18.
• Riga 1958. november
• Ploeşti 1958. április

Kemény Egon művei szerzői jogvédelem alatt állnak.