Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Kemény Egon zeneszerző pályaíve

Kemény Egon zeneszerző pályaíve

KEMÉNY EGON portréja 1935 körül
(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)
(Fotó: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés, 1910-től) és a Bécsi Zeneakadémián végezte. Tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója volt (1925).

                              Prof. Dr. Franz Schmidt portréja 1927 körül                                                        A bécsi Zeneakadémia épülete napjainkban
                                   (Pozsony, 1874 - Perchtoldsdorf, 1939)                                                   (Hochschule für Musik und darstellende Kunst)
                                                (Fotó: Bildarchiv Austria)                                                                                       (Fotó: DerHHO)

Rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.

Kemény Egon zeneszerző fő művei.

1927-ben aratta első nagy sikerét Budapesten: Kemény Egon - Harmath Imre: Honolulu (charleston). Modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) színpadon adták elő és a legnépszerűbb énekesekkel, zenekarokkal gramofonlemezre vették.

„Mintegy két évvel ezelőtt direkt azért utaztam le Pestre, hogy Harmath Imrének – akinek talentumát igen nagyra becsülöm – bemutassam egy pár kompozíciómat s megkérjem őt arra, hogy amennyiben tetszik a muzsikám, azokhoz versszövegeket írjon. Harmath Imrének tetszett a muzsikám s készséggel tett eleget kérésemnek. Az összes számok Rott Kiskomédiájában – Érczkövy László nagyszerű interpretálásában – színre is kerültek s ha szabad szerénytelennek lennem, akkor bátor vagyok megjegyezni, hogy sikerük is volt.”

Kemény Egon zeneszerző, Délibáb, Új zeneszerzőt fedezett fel Szabolcs Ernő, részlet, 1928. november 17.


„Érczkövy László, Pest dédelgetett énekes és táncos komikusa, tíz hónapon át havonként két új Kemény-számot mutat be a magyar főváros kényes ízlésű közönségének. Rott Kis Komédiájában frenetikus ünnepléssel fogadják a „Malvin, ne húzza el a derekát” című bananas-leyt s hasonló sikere az osztályrésze a „Honolulu” charleston slágernek. Kemény Egon ma a Rott-Színháznak legnépszerűbb háziszerzője. Azonban már Bécs és Berlin is tudomást szerzett róla, s a híres bécsi Scala Verlag most adta ki 40.000 példányban két divatos dalát.”

Prágai  Magyar Hírlap, 1927. 12. 18.

 

Kemény Egon - Harmath Imre: "Malvin" (Charleston,1927)

Kemény Egon - Wilhelm Sterk: "Stunden, die man nie vergißt" (Tango-Lied1928)  

(Képek: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Már akkor, majd zenei karrierje negyven éve során végig, művei kottakiadványokban jelentek meg: Rózsavölgyi és Társa, Bárd, Zeneműkiadó.

„Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberti előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is oda viszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki: — Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom!”

Prágai Magyar Hírlap, 1929.02.22.

 

A fiatal zeneszerző nevét, sikereit 1929-től szárnyra kapta a színház világa.

„Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél dísztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház […] egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne. Kemény Egon a színház dédelgetett kedvence, mert a hirtelen hírnév sem kapatja el.”

Prágai Magyar Hírlap, 1929.02.22.

 

     

Forrás: https://oszmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=430&Itemid=842

A Fővárosi Operettszínház 1928-ban állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont.

  

Forrás: web

Nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) mutatta be, sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel: 

  • Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban , Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál.
„Kikelet ucca 3
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének.”

Pesti Napló, 1929. IV. 26. részlet


„Végül pedig büszke vagyok új felfedezésemre, Kemény Egonra, aki Bródy István társaságában írt „Kikelet ucca 3” című operettünknek a zenéjét szerezte.”

Harmath Imre, Délibáb, 1929. január 5., részlet

 

            

(Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

 

Szerkesztette: Molnár Imre Dr., Budapest, 1936

Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt. 1930-1933 között nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott.

       

(Kép: Színházi Élet, 1930, 1931)

1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló" című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.

Modern jazz-kompozícióival nagy sikert aratott.

(Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma)                                                                         (Forrás: OSZK Zeneműtár)

Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.
Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” c.  szimfonikus költeménye (1935) és a „Délibáb” c. (1935) nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.

(Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Rózsavölgyi és Társa felkérésére jelent meg átiratában 1935-ben  Bihari-Lavotta: "Díszpalotás" című műve és 1936-ban a „Rákóczi induló”.

Híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először XX. századi könnyűzenei műfajokban a Rádióban: dalait és sanzonjait (1940-től), operettjeiben (1949-től) és daljátékaiban (1955-től) – Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Gyurkovics Mária, Neményi Lili, Warga Lívia, Melis György, Simándy József, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre és mások.

     

       

Anday Piroska, Báthy Anna, Basilides Mária, Gyurkovics Mária, Warga Lívia, Gencsy Sári

           

Székely Mihály, Koréh Endre, Rösler Endre, Melis György, Simándy József

(Képek: internet)

(Képek: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.


Nagykovácsy Ilona

„Kemény Egon az ismert kitűnő zeneszerző megzenésítette Juhász Gyulának, a tragikus körülmények között elhunyt költőnek öt költeményét. Az öt vers a "Milyen volt...", a "Testamentom", a "Tápai Krisztus", "Tápai lagzi" és a "Szerelem". Az új Juhász Gyula-dalok egy részét Nagykovácsy Ilona nagy sikerrel bemutatta a rádióban, a többit legközelebb rádióhangversenye alkalmából adja elő. Egyébként egy hangjáték keretében is előadásra kerül rövidesen a Juhász Gyula-dalciklus. Kemény Egon öt Juhász-dala Kosztolányi Dezső  "A lámpagyújtó énekel" című versével együtt legközelebb nyomtatásban is megjelenik."

8 Órai Ujság 1939. szeptember 19.

 

Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937-1942 között Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival.

Az egykori Goldberger-ház földszintjén működött a Parisette Kávéház. Budapest, V. Vörösmarty tér 4. (Forrás: web)

Dubarry Kávéház, Budapest, Duna-part 1930-as évek (Forrás: https://mandadb.hu/)

„Szomorú csütörtök-víg vasárnap” (1936. július 5.) hangosfilm-szkeccs. Zeneszerző: Kemény Egon. Versek, dalszöveg: Harmath Imre. Írta: Királyhegyi Pál. Szereplők: Gombaszögi Ella, Keleti László, Pataky Jenő

„Budapesten hetekig szalad Harmath Imre „Szomorú csütörtök-víg vasárnap” című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta. Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. „Szomorú csütörtök-víg vasárnap” legjobb sikerszáma a „Légy életem és halálom…” három nyelven készült el gramofonlemezre. Híres dala a „Ritka madár a szerelem”, melynek szövegét szintén Harmath Imre írta.”
MAGYARUJSAG (1936)

 

A Fűszer és csemege kottakiadványa és plakátja, 1940.

                                              (Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma)                                                         (Kép: m.media-amazon.com)

„Fűszer és csemege” címmel készült (1939) az a hangosfilm, amely Kemény Egon zenéjével közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött és újat állított fel. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.

 

                            Vilma - Szörényi Éva és Mácsi Márton - Jávor Pál                                        Mácsi Márton, segéd úr - Jávor Pál

  • 1946-ban tűzték műsorra a Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére, Karády Katalin főszereplésével (Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György).
„Fekete liliom
Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.”

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.


„A Fővárosi Operettszínházba megyünk, ahol Karády Katalin formálja éppen a Fekete liliom főszerepét. Karády a Sybill óta nem játszott, karácsonyra azonban megint parádés szerepben lép a közönség elé. A Fekete liliom úgynevezett „nagyoperett“. A spanyol polgárháború idején játszódik. Karády spanyol grófkisasszonyt alakít, akibe beleszeret a nemzetközi brigád francia tisztje, akit Nagy István játszik. A tiszt azt hiszi, hogy Karády valami kis éjszakai pillangó a Fekete Liliom nevű mulatóban. Ebből adódik a bonyodalom és a sok izgalom, annyi, hogy két prózai darab is kitelne belőle. Karádyt három bonviván ostromolja: Nagy István, Gozmány György és Zentay Ferenc. Nyissunk be a színpadi vasajtón, ahol „idegeneknek belépni tilos“! Az ügyelőpult mellett kis padkán az öreg Latyi, Gombaszögi Ella és Somogyi Nusi. A színpadon Fejes Teri és Latabár Kálmán, aki éppen most agyalt ki egy hamisítatlan Latyi-viccet. A nézőtéren a szerzők, Földes Imre, Nóti Károly és Kemény Egon nevetnek a legjobban".

Színház, 1946. december


„Kemény Egonnak elsősorban azt a kérdést tesszük fel, hogy jó operettnek tartja-e a „Fekete liliom”-ot?
- Nekem, mint zeneszerzőnek hálás és jó téma volt. A miliő számtalanszor változik, úgyhogy zeneileg kitűnően ki lehetett használni. A spanyol kisváros mulatójának, az előkelő párizsi estélynek, vagy a tengerparti üdülőnek színhelyei a keringőtől a könnyűzene minden változatára inspirált. Olyan melódiákat szereztem, amelyek nemcsak a közönség fülét bizsergetik meg, hanem a szívét és az érzéseit is.”

Rádióújság, Magyar Rádió, 1957. január 17. Rossz szövegkönyv – jó muzsika – ez lenne az operett? részlet

 

(Képek: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

                   

                   Főszerepben: Karády Katalin (Zia grófkisasszony)                   Latabár Kálmán (Jim) és Fejes Teri (Inez) (Kép: OSZK)

  • Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957, Fényes Szabolcs igazgatóval.
„Valahol Délen
Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.”

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.


„Gáspár Margit: Azt hiszem, még a „Valahol Délen”-ről is kéne szólni. Az lényegében megint a Mezei Marinak volt a mennybemenetele; tragikus szerep volt, és nem is főszerep, de nagyszerű énekszámokkal, és ő nagyon szerette. Ez volt az utolsó szerep, amit nálunk játszott.”

Fővárosi Operett Színház 1949-1956. Beszélgetés Gáspár Margittal. Virágkor tövisekkel

 

„VALAHOL DÉLEN
Történik a második világháború utáni években.
Valahol Dél-Amerikában egy emigráns magyar zeneszerző: Péteri György, kallódik hazátlanul. Küszködik azzal az üzleti szellemmel, amely komoly tehetségét tulipános zongorán, borjúszájú ingben akarja felhasználni. Erre akarja Péterit rábeszélni Lolita táncosnő is, akit a zeneszerző szenvedélyesen szeret. De az elhagyott hazát felidézi Péteri fantáziájában egy magyar együttes, amely Dél-Amerikában vendégszerepel. Anna, az együttes énekesnője felfedezi Péterit a dél-amerikai tánclokálban, s lehetővé teszi számára, hogy felléphessen az együttes műsorán. Lolita megérzi, hogy Anna mit jelent Péteri számára és harcolni kezd a férfiért. Péteri nevében nyilatkozatot ad egy újságírónak. A cikkben megtagadja Magyarországot. Az együttes megdöbbenéssel fogadja a zeneszerzőt, akit Anna is megtagad. Péterit halálosan megsebzi az, hogy honfitársai elhitték róla ezt a nyilatkozatot. Ő sem akar többé tudni róluk, de Lolitáról sem. Anna és a magyar együttes jóváteszi tévedését: betanulják és előadják Péteri honvágytól izzó dalát, a »Valahol Délent«-t.”

Pesti Műsor, 1957. október 11-17.

 

  

                                        Rátonyi Róbert (Don Rodrigo) és a görlök                                     Mezey Mária (Lolita) és Borvető János (Péteri György)
                                         (a caracasi "Magyar Csárda" táncosnői)

(Fotók: Farkas Tamás, Kemény Egon zeneszerző archívuma)

                                    

                                              Mezey Mária (Lolita) és Petress Zsuzsa (Anna)
                                 (Fotó: Kálmán Béla, Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Kisoperettek

  • Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté. Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv. Közreműködött: Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő.

                       

(Fotó: Kemény Egon zeneszerző archívuma)                                                                                              (Fotó: web)

  • Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőfi László. Rendező: Szabolcs Ernő.

Zenés vígjáték

  • Kemény Egon - Victorien Sardou -  Békés István: „Párizsiak New Yorkban”. Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház, Igazgató: Jákó Pál.
  • Kemény Egon - Nóti Károly: „Nyitott ablak”. Bemutató: 1964, Szolnoki Szigligeti Színház

Bemutatók az Állami Déryné Színházban

  • Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék. Komédia 3 felvonásban. Bemutató: Budapest, 1957. Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György. Rendezte: Várady György. Díszlettervező: Rajky György. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.


Mandragora (1957) - színpadkép Csala Zsuzsa és Gonda György, Állami Déryné Színház

  • Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra. Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató. Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecilia, Szatmáry Olga. Rendezte: Csongrádi Mária. Karmester: Patay Kató. Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne. Koreográfus: Rimóczy Viola.
„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában.”

Film-Színház-Muzsika

 

A "Valahol Délen" sikere az orosz nyelvű színházakban és a környező országokban (1957-től)

„Magyar operett nagy sikere a Szovjetunióban.
Első ízben történt, hogy a Szovjetunióba meghívtak egy magyar „könnyűzene”-szerzőt: Kemény Egont.
…a "Valahol Délen”-t 1958-ban húsz szovjet operettszínház fogja bemutatni.”

Esti Hírlap, 1957. december


  • Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1957. 06. 11. Rendező: Szinetár Miklós.
  • Moszkva – Majakovszkij Színház, 1957. 11. 30. Rendező: Kukusov.
  • Tallin – Észt Színház, 1958. 02. 11.
  • Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház , 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer.
  • Omszk, 1959. 01. 27.
  • Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház, 1959. 06. 03. 1961.12. 09. Rendező: O. Orlov.
  • Odessza – Odesszai Akadémia Színház, 1959. 12. 24.
  • Moszkva – Kreml Színház, 1960.
  • Szeverszk – Szeverszki Musical Színház, 1960. 06.
  • Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház, 1960.
  • Irkutszk – Zenés Komédia Színház, 1961. 12. 09. Rendező: O. Orlov.
  • Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1962 – részleteket adtak elő.

További bemutatók:

  • Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház ,1958. 05.
  • Bratislava (Pozsony) – Nová scéna, 1958.07.12.
  • Kladno, 1958. 10. 18.
  • Riga, 1958. november.
  • Ploesti, 1958. április.

A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Szimfonikus műveit, operettjeit, daljátékait, dalait, dalciklusait, gyermek – ifjúsági kórusműveit, sanzonjait és a zenés rádiójátékokat évtizedeken át számtalan rádióműsorban, gyakran sugározták.

Kemény Egon első rádiós bemutatója 1934-ben a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ című népdalból”, nagyzenekari jazz-parafrázis volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdióelőadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor, az Operaház karmestere vezényelte.

                 

                                                 A Magyar Rádió a Bródy Sándor utcában                                                              A Magyar Rádió a Pagodával

                                                       (Fotó: Kemény Anna Mária, 2017)                                                                (Fotó: Kemény Anna Mária, 2016)

Rádióoperettjei és -daljátékai:

  • 1937: Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák 
  • 1949: Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: Májusfa
  • 1949: Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: Talán a csillagok
  • 1950: Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: Szerencsés utazás
  • 1955: Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

    

Kemény Egon zeneszerző, a főszereplők Bessenyei Ferenc, Simándy József és Amálka szerepében Petress Zsuzsa
a "Hatvani diákjai" rádiófelvételén.
(Fotó: MTVA archívum)

  • 1957: Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang



  • 1959: Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony

Kemény Egon - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének felvétele
a Magyar Rádió stúdiójában (1959)
(Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Bitskey Tibor)
(Forrás: Fortepan.hu, Fotó: Szalay Zoltán)

  • 1960: Kemény Egon - Békés István: Szabad szívek

Előkészületben: Szabad szívek
Sándor Judit és Bende Zsolt a rádiójáték-fesztivál fesztivál daljáték-újdonságában, Kemény Egon és Békés István darabjában (Szalay felv.)
(Fotó: MTVA archívum)

  • 1965: Kemény Egon - Erdődy János: A messzetűnt kedves

             

                                                         Fazekas Mihály – Simándy József                                                               A messzetűnt kedves
                                                     Pálóczy Horváth Ádám – Palócz László                          A Rádió Dalszínháza bemutatója, alkotók és a szereposztás

(Fotó: MTVA archívum)

Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben:

  • 1940-tól operaénekesek adták elő dalait
  • zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, Schönbrunni orgonák (1937), az első rádióoperett, Májusfa (1949)
  • a Hatvani diákjai c.daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül  – kettőzve alakította. 

1946-ban a Magyar Rádióban Kemény Egon saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel.

Zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.

Kemény Egon műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang” – ban az éjjeli baktert), szerzőtársai, a zenei együttesek és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei és színházi tekintélyek voltak.

A Magyar Rádió számos sanzon-hangfelvételt készített műveiből, amelyek sikerét Rácz Vali, Neményi Lili, Lukács Margit, Mezey Mária, Sennyei Vera és Psota Irén előadása fémjelezte.

  

Rácz Vali címlapfotója Kemény Egon műsorával - Rácz Vali Október 5-én „Krajczár” címmel chanson-estet ad
Budapest I. 1946. október 5. 20:45 „Krajczár” Rácz Vali chansonokat énekel, Kemény Egon megzenésítésében. Zongorán kísér a szerző.

        

                                                         Neményi Lili                                            Mezey Mária                                                         Sennyei Vera

       

                                                                          Lukács Margit                                                                                                        Psota Irén

(Foto: internet)

A Dankó Rádió indulásától, 2012-től 2020-ig a "Túl az Óperencián” című programjában Nagy Ibolya felelősszerkesztő – műsorvezető több emlékműsort készített Kemény Egonról és művei előadóiról, ezen kiemelt adásokban is megszólaltatva rádiófelvételeit.

2020 januárjától az MTVA Dankó Rádió hétköznapokon jelentkező "Az a szép" című műsorában Erdélyi Claudia, és napjainkban Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető hozzáértő, szép munkája ismerteti meg a mai rádióhallgatókkal Kemény Egon életművét és rádiófelvételeit.


Kemény Egon
kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja 1968 körül
(Fotó: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Kemény Egon tagja volt a Zenész Szövetségnek, a Színpadi Szerzők Egyesületének és a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének.

Kemény Egon alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.

Műveiben gondosan ápolta az osztrák, a német zenei hagyományokat és megőrizte a magyar zenei örökséget.

Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.

Kemény Egon zeneszerző 1969. július 23-án hunyt el, a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekintette.

Nekrológok (részletek):

Film – Színház – Muzsika
„Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét: a közelmúltban elhunyt Kemény Egon, a kitűnő komponista.”

 

RTV újság
„Elhunyt Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző, a Rádió Dalszínháza ismert és népszerű komponistája, akinek dalai – a "Májusfa", a "Talán a csillagok", a "Krisztina kisasszony" és sok más daljáték betétei – az idők során oly sok gyönyörűséget szereztek a rádióhallgatók táborának. A Petőfi Rádión kedden 8.05-kor elhangzó "Krisztina kisasszony" az ő emlékét idézi.” 1969. augusztus 5., Petőfi Rádió 8.05 – 10.00 „Kemény Egonra emlékezünk”

 

Magyar Nemzet
"Kemény Egon operettjei és zenés rádiójátékai, sanzonjai és kóruskompozíciói azzal az eleganciával szólaltak meg, amelynek a tehetséges muzsikus emberi mivoltában is birtokosa volt. "Valahol Délen" címmel írta meg egyik legnépszerűbb, külföldön is sikerrel játszott operettjét, ennek a műnek a címre utaló dala ma is sláger.”

 

Kemény Egon a Wikipédián
Egon Kemény Wikipedia
Kemény Egon a YouTube-on

Keresés