Menü

Kemény Egon zeneszerző pályaíve

KEMÉNY EGON portréja 1935 körül
(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)
(Fotó: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés, 1910-től) és a Bécsi Zeneakadémián végezte. Tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója volt (1925).

                              Prof. Dr. Franz Schmidt portréja 1927 körül                                                        A bécsi Zeneakadémia épülete napjainkban
                                   (Pozsony, 1874 - Perchtoldsdorf, 1939)                                                   (Hochschule für Musik und darstellende Kunst)
                                                (Fotó: Bildarchiv Austria)                                                                                       (Fotó: DerHHO)

Rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.

Kemény Egon zeneszerző fő művei.

1927-ben aratta első nagy sikerét Budapesten: Kemény Egon - Harmath Imre: Honolulu (charleston). Modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) színpadon adták elő és a legnépszerűbb énekesekkel, zenekarokkal gramofonlemezre vették.

  • „Mintegy két évvel ezelőtt direkt azért utaztam le Pestre, hogy Harmath Imrének – akinek talentumát igen nagyra becsülöm – bemutassam egy pár kompozíciómat s megkérjem őt arra, hogy amennyiben tetszik a muzsikám, azokhoz versszövegeket írjon. Harmath Imrének tetszett a muzsikám s készséggel tett eleget kérésemnek. Az összes számok Rott Kiskomédiájában – Érczkövy László nagyszerű interpretálásában – színre is kerültek s ha szabad szerénytelennek lennem, akkor bátor vagyok megjegyezni, hogy sikerük is volt.”

    Kemény Egon zeneszerző, Délibáb, Új zeneszerzőt fedezett fel Szabolcs Ernő, részlet, 1928. november 17.
  • „Érczkövy László, Pest dédelgetett énekes és táncos komikusa, tíz hónapon át havonként két új Kemény-számot mutat be a magyar főváros kényes ízlésű közönségének. Rott Kis Komédiájában frenetikus ünnepléssel fogadják a „Malvin, ne húzza el a derekát” című bananas-leyt s hasonló sikere az osztályrésze a „Honolulu” charleston slágernek. Kemény Egon ma a Rott-Színháznak legnépszerűbb háziszerzője. Azonban már Bécs és Berlin is tudomást szerzett róla, s a híres bécsi Scala Verlag most adta ki 40.000 példányban két divatos dalát.”

    Prágai  Magyar Hírlap, 1927. 12. 18.

Kemény Egon - Harmath Imre: "Malvin" (Charleston,1927)

Kemény Egon - Wilhelm Sterk: "Stunden, die man nie vergißt" (Tango-Lied1928)  

(Képek: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Már akkor, majd zenei karrierje negyven éve során végig, művei kottakiadványokban jelentek meg: Rózsavölgyi és Társa, Bárd, Zeneműkiadó.

  • „Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberti előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is oda viszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki: — Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom!

    Prágai Magyar Hírlap, 1929.02.22.

A fiatal zeneszerző nevét, sikereit 1929-től szárnyra kapta a színház világa.

  • „Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél dísztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház […] egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne. Kemény Egon a színház dédelgetett kedvence, mert a hirtelen hírnév sem kapatja el.”

    Prágai Magyar Hírlap, 1929.02.22.

     

Forrás: https://oszmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=430&Itemid=842

A Fővárosi Operettszínház 1928-ban állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont.

Forrás: web

Nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) mutatta be, sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel: 

Kemény Egon Bródy István Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban , Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál.

  • „Kikelet ucca 3
    Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
    Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének.”

    Pesti Napló, 1929. IV. 26. részlet

  • „Végül pedig büszke vagyok új felfedezésemre, Kemény Egonra, aki Bródy István társaságában írt „Kikelet ucca 3” című operettünknek a zenéjét szerezte.”

    Harmath Imre, Délibáb, 1929. január 5., részlet

            

(Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

 

Szerkesztette: Molnár Imre Dr., Budapest, 1936

Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937-1942 között Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival.

Dubarry Kávéház, Budapest, 1930-as évek (Forrás: https://mandadb.hu/)

Az egykori Goldberger-ház földszintjén működött a Parisette Kávéház. Budapest, V. Vörösmarty tér 4. (Forrás: web)

A Magyar Rádió számos sanzon-hangfelvételt készített műveiből, amelyek sikerét Neményi Lili, Lukács Margit, Mezey Mária és Sennyei Vera előadása fémjelezte.

  

Rácz Vali címlapfotója Kemény Egon műsorával - Rácz Vali Október 5-én „Krajczár” címmel chanson-estet ad
Budapest I. 1946. október 5. 20:45 „Krajczár” Rácz Vali chansonokat énekel, Kemény Egon megzenésítésében. Zongorán kísér a szerző.

1946-ban tűzték műsorra a Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére, Karády Katalin főszereplésével (Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György).

  • „Fekete liliom
    Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.”

    Rátonyi Róbert: Operett I.-II.

  • „A Fővárosi Operettszínházba megyünk, ahol Karády Katalin formálja éppen a Fekete liliom főszerepét. Karády a Sybill óta nem játszott, karácsonyra azonban megint parádés szerepben lép a közönség elé. A Fekete liliom úgynevezett „nagyoperett“. A spanyol polgárháború idején játszódik. Karády spanyol grófkisasszonyt alakít, akibe beleszeret a nemzetközi brigád francia tisztje, akit Nagy István játszik. A tiszt azt hiszi, hogy Karády valami kis éjszakai pillangó a Fekete Liliom nevű mulatóban. Ebből adódik a bonyodalom és a sok izgalom, annyi, hogy két prózai darab is kitelne belőle. Karádyt három bonviván ostromolja: Nagy István, Gozmány György és Zentay Ferenc. Nyissunk be a színpadi vasajtón, ahol „idegeneknek belépni tilos“! Az ügyelőpult mellett kis padkán az öreg Latyi, Gombaszögi Ella és Somogyi Nusi. A színpadon Fejes Teri és Latabár Kálmán, aki éppen most agyalt ki egy hamisítatlan Latyi-viccet. A nézőtéren a szerzők, Földes Imre, Nóti Károly és Kemény Egon nevetnek a legjobban".

    Színház, 1946. december

  • „Kemény Egonnak elsősorban azt a kérdést tesszük fel, hogy jó operettnek tartja-e a „Fekete liliom”-ot?
    - Nekem, mint zeneszerzőnek hálás és jó téma volt. A miliő számtalanszor változik, úgyhogy zeneileg kitűnően ki lehetett használni. A spanyol kisváros mulatójának, az előkelő párizsi estélynek, vagy a tengerparti üdülőnek színhelyei a keringőtől a könnyűzene minden változatára inspirált. Olyan melódiákat szereztem, amelyek nemcsak a közönség fülét bizsergetik meg, hanem a szívét és az érzéseit is.”

    Rádióújság, Magyar Rádió, 1957. január 17. Rossz szövegkönyv – jó muzsika – ez lenne az operett? részlet

(Képek: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

                   

                   Főszerepben: Karády Katalin (Zia grófkisasszony)                   Latabár Kálmán (Jim) és Fejes Teri (Inez) (Kép: OSZK)

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957, Fényes Szabolcs igazgatóval.

  • „Valahol Délen
    Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.”

    Rátonyi Róbert: Operett I.-II.

  • „Gáspár Margit: Azt hiszem, még a „Valahol Délen”-ről is kéne szólni. Az lényegében megint a Mezei Marinak volt a mennybemenetele; tragikus szerep volt, és nem is főszerep, de nagyszerű énekszámokkal, és ő nagyon szerette. Ez volt az utolsó szerep, amit nálunk játszott.”

    Fővárosi Operett Színház 1949-1956. Beszélgetés Gáspár Margittal. Virágkor tövisekkel
     
  • „VALAHOL DÉLEN
    Történik a második világháború utáni években.
    Valahol Dél-Amerikában egy emigráns magyar zeneszerző: Péteri György, kallódik hazátlanul. Küszködik azzal az üzleti szellemmel, amely komoly tehetségét tulipános zongorán, borjúszájú ingben akarja felhasználni. Erre akarja Péterit rábeszélni Lolita táncosnő is, akit a zeneszerző szenvedélyesen szeret. De az elhagyott hazát felidézi Péteri fantáziájában egy magyar együttes, amely Dél-Amerikában vendégszerepel. Anna, az együttes énekesnője felfedezi Péterit a dél-amerikai tánclokálban, s lehetővé teszi számára, hogy felléphessen az együttes műsorán. Lolita megérzi, hogy Anna mit jelent Péteri számára és harcolni kezd a férfiért. Péteri nevében nyilatkozatot ad egy újságírónak. A cikkben megtagadja Magyarországot. Az együttes megdöbbenéssel fogadja a zeneszerzőt, akit Anna is megtagad. Péterit halálosan megsebzi az, hogy honfitársai elhitték róla ezt a nyilatkozatot. Ő sem akar többé tudni róluk, de Lolitáról sem. Anna és a magyar együttes jóváteszi tévedését: betanulják és előadják Péteri honvágytól izzó dalát, a »Valahol Délent«-t.”

    Pesti Műsor, 1957. október 11-17.


                                          Valahol Délen                                                                                             Valahol Délen
                               Rátonyi Róbert (Don Rodrigo) és a görlök                                Mezey Mária (Lolita) és Borvető János (Péteri György)
                                 (a caracasi "Magyar Csárda" táncosnői)

(Fotók: Farkas Tamás, Kemény Egon zeneszerző archívuma)

                                    

                                              Mezey Mária (Lolita) és Petress Zsuzsa (Anna)
                                 (Fotó: Kálmán Béla
, Kemény Egon zeneszerző archívuma)

A "Valahol Délen" sikere a szovjet színházakban és a környező országokban (1957-től)

Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt. 1930-1933 között nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott.

       

(Kép: Színházi Élet, 1930, 1931)

1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló" című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.

Modern jazz-kompozícióival nagy sikert aratott.

(Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma)                                                                         (Forrás: OSZK Zeneműtár)

Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.
Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” c.  szimfonikus költeménye (1935) és a „Délibáb” c. (1935) nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.

(Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Rózsavölgyi és Társa felkérésére jelent meg átiratában 1935-ben  Bihari-Lavotta: "Díszpalotás" című műve és 1936-ban a „Rákóczi induló”.

1937-1948 között

(Képek: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.

A Fűszer és csemege kottakiadványa és plakátja, 1940.

                                              (Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma)                                                         (Kép: m.media-amazon.com)

„Fűszer és csemege” címmel készült (1939) az a hangosfilm, amely Kemény Egon zenéjével közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött és újat állított fel. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.

 

                            Vilma - Szörényi Éva és Mácsi Márton - Jávor Pál                                        Mácsi Márton, segéd úr - Jávor Pál

A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Szimfonikus műveit, operettjeit, daljátékait, dalait, dalciklusait, gyermek – ifjúsági kórusműveit, sanzonjait és a zenés rádiójátékokat évtizedeken át számtalan rádióműsorban, gyakran sugározták.

Kemény Egon első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ című népdalból” – nagyzenekari népdal parafrázis, 1934 – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdióelőadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor, az Operaház karmestere vezényelte.

                 

                                                 A Magyar Rádió a Bródy Sándor utcában                                                              A Magyar Rádió a Pagodával

                                                       (Fotó: Kemény Anna Mária, 2017)                                                                (Fotó: Kemény Anna Mária, 2016)

Rádióoperettjei és -daljátékai:
1937: Schönbrunni orgonák
1949: Májusfa
1949: Talán a csillagok
1950: Szerencsés utazás
1955: Hatvani diákjai

    

Kemény Egon zeneszerző, a főszereplők Bessenyei Ferenc, Simándy József és Amálka szerepében Petress Zsuzsa
a "Hatvani diákjai" rádiófelvételén.
(Fotó: MTVA archívum)

1957: Komáromi farsang



1959: Krisztina kisasszony

Kemény Egon - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének felvétele
a Magyar Rádió stúdiójában (1959)
(Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Bitskey Tibor)
(Forrás: Fortepan.hu, Fotó: Szalay Zoltán)

1960: Szabad szívek

Előkészületben: Szabad szívek
Sándor Judit és Bende Zsolt a rádiójáték-fesztivál fesztivál daljáték-újdonságában, Kemény Egon és Békés István darabjában (Szalay felv.)

(Fotó: MTVA archívum)

1965: A messzetűnt kedves

             

                                                         Fazekas Mihály – Simándy József                                                               A messzetűnt kedves
                                                     Pálóczy Horváth Ádám – Palócz László                          A Rádió Dalszínháza bemutatója, alkotók és a szereposztás

(Fotó: MTVA archívum)

Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió  Kemény Egon műveiben:

  • 1940-tól operaénekesek adták elő dalait
  • zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, Schönbrunni orgonák (1937), az első rádióoperett, Májusfa (1949)
  • a Hatvani diákjai c.daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül  – kettőzve alakította. 

1946-ban a Magyar Rádióban Kemény Egon saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel.

Zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.

Kemény Egon műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang” – ban az éjjeli baktert), szerzőtársai, a zenei együttesek és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei és színházi tekintélyek voltak.

2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című programjában Nagy Ibolya felelősszerkesztő – műsorvezető több emlékműsort készített Kemény Egonról és művei előadóiról, megszólaltatva ezen kiemelt adásokban is műveit.


Kemény Egon
kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja 1968 körül
(Fotó: Kemény Egon zeneszerző archívuma)

Kemény Egon alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.

Műveiben gondosan ápolta az osztrák, a német zenei hagyományokat és megőrizte a magyar zenei örökséget.

Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.

Kemény Egon zeneszerző 1969. július 23-án hunyt el, a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekintette.

Nekrológok (részletek):

  • Film – Színház – Muzsika
    „Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét: a közelmúltban elhunyt Kemény Egon, a kitűnő komponista.”

     
  • RTV újság
    „Elhunyt Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző, a Rádió Dalszínháza ismert és népszerű komponistája, akinek dalai – a "Májusfa", a "Talán a csillagok", a "Krisztina kisasszony" és sok más daljáték betétei – az idők során oly sok gyönyörűséget szereztek a rádióhallgatók táborának. A Petőfi Rádión kedden 8.05-kor elhangzó "Krisztina kisasszony’ az ő emlékét idézi.” 1969. augusztus 5., Petőfi Rádió 8.05 – 10.00 „Kemény Egonra emlékezünk”

     
  • Magyar Nemzet
    "Kemény Egon operettjei és zenés rádiójátékai, sanzonjai és kóruskompozíciói azzal az eleganciával szólaltak meg, amelynek a tehetséges muzsikus emberi mivoltában is birtokosa volt. "Valahol Délen" címmel írta meg egyik legnépszerűbb, külföldön is sikerrel játszott operettjét, ennek a műnek a címre utaló dala ma is sláger.”

Kemény Egon a Wikipédián
Egon Kemény Wikipedia
Kemény Egon a YouTube-on

Keresés