2020 – Kemény Egon zeneszerző születésének 115. évfordulója

Bécsben látta meg a napvilágot. A császárvárosban családi környezete magas erkölcsi elvárásokkal, magyar hittel vette körül. Innen indult a német és az osztrák zene iránti fogékonysága, amelynek hagyományait műveiben a magyar zenei örökséggel együtt ápolta.

Atyja elismert sebész főorvos volt Bécsben, szabadidejében szívesen zongorázott. Hamar felfedezte fia abszolút hallását és támogatta sokoldalú zenei tanulmányait.

Kemény Egon precíz ember volt, ahogy régebben mondták. Kottaképe csodaszép, mintha nyomtatva lenne. Gondosan elrakta zenei pályaíve dokumentumait. Kilencéves volt, amikor első darabját atyjának ajánlva lekottázta. Fekete bőrkötésben korai műveivel együtt archívuma őrzi. Ekkor már Kassán élt szüleivel és bátyjával, Fő utcai házukból pár perces sétával ért a híres Kassai Zeneiskolába majd a Főgimnáziumba. Valahányszor a házból kitekintek és az egykori Kassai Nemzeti Színház épületét látom, mély érzések vesznek erőt rajtam. Ismerve a történelem kegyetlen eseményeit érzem a drámai hangulatot, a szörnyűségeket ablaknál állva láthatta a kisfiú. Az Óváros szépsége is karnyújtásnyira volt, az elegáns park és mellette a Szent Erzsébet fő-székesegyház, a kassai dóm. Hosszú évtizedek után most már gyakran visszajárok ide, helyette is… Nagyszüleim és nagybátyám sírját csendes szeretettel gondozom a kassai temetőben és mindig viszek virágot távoli rokonaink sírjára csakúgy, mint a régi Kassa nagyjaiéra, akik a Kemény-családot áldozatos életvitelük miatt tisztelték.

Kemény Egon emlékét biográfiákban, monográfiákban, a Magyar Rádióban kortársai, rádiós kollégái és művészek elevenítették fel: Ruitner Sándor, Tamássy Zdenkó, Petress Zsuzsa és mások. Műsoraikat az MTVA Zenei Archívuma őrzi.

2013-ban a Dankó Rádióban, „Túl az Óperencián”, Nagy Ibolya „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk” című műsorhetén kezdődött el az a folyamat, amelyben a háromszáznál több, sikerrel bemutatott művet tartalmazó életműből alaposan felkészülve személyesen is részt vehettem.

2019-ben édesapám halálának 50. évfordulója jött el. Szívet melengető érzés volt és életre szóló emlék, hogy partnerre találtam az MTVA vezetői és munkatársai személyében: CD-n jelentethettem meg daljátékai közül a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című rádiófelvételeket, majd gyermekeknek komponált műveiből a „Gyermekjátékok” című válogatást. Felejthetetlen élmény számomra a vásárlók öröme, amikor rábukkantak a CD albumokra: elmondták, hogy milyen régóta keresik Kemény Egon műveit.

Életének három éves berlini időszakát a „Hogy volt!” Ábrahám Pálra emlékezünk című műsorban hoztam közel a nézőkhöz.

2019-ben Dombóvári János Lavotta-kutató meghívására a XVII. Lavotta-Napok keretében bemutathattam a Csokonai Vitéz Mihály és Lilla drámai szerelméről szóló daljátékot, így Lavotta János szerepén keresztül a „Komáromi farsang” bekerült a Lavotta-emlékek értékes gyűjteményébe.

2020. október 2-án előadást tartottam Lavotta János halálának bicentenáriuma emlékére rendezett „Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl…” című zenetudományi konferencián. Lavotta János daljátékbeli alakját áttekintve, a magyar Biedermeier stílusjegyei mentén elemeztem a művet. Sátoraljaújhelyen és Tállyán elbűvölően szép, történelmi környezetben előadótársaimmal kiválóan megszervezett, kétnapos programban vettünk részt, amelynek ünnepélyes záró műsora végén Lavotta János síremléke előtt a Himnusz és a Szózat eléneklésével is tisztelegtünk.

Kemény Anna Mária Lavotta János sírjának koszorúzási ünnepsége után, Tállya, 2020. október 3.
(Fotó: Kemény Egon zeneszerző Archívuma)

Ebben az esztendőben reményeim szerint még két új projektem valóra válása indul el, amelyek Kemény Egon zeneszerzőt és műveit a mai közönséghez is közel hozzák.

Rádiófelvételeit a Dankó Rádió közvetíti Erdélyi Claudia „Az a szép” című műsorában és január óta ismétlésben Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című programjaiban.