KEMÉNY EGON OPERETTJEI – A MAGYAR OPERETT NAPJÁN

Karrierje a Fővárosi Operettszínházban indult, miután befejezte a bécsi Zeneakadémiát. Atyai jóbarátja Kálmán Imre – október 24-i születésnapja évfordulóján, és Lehár Ferencre, halála napjára emlékezve 2002 óta ekkor ünnepeljük a hungarikum rangú magyar operettet – tanácsára fordult a klasszikus zene felől a modern táncok irányába, azonnali sikert aratva "Honolulu Lulu" című charleston számával. Ezzel egyidőben szerződtette a 22 éves fiatal zeneszerzőt a Fővárosi Operettszínház: rövid ideig korrepetitorként, majd az Operettszínház állandó karmestereként. Erre az évre, 1928-ra tervezte a színház első nagyoperettje a "Kikelet ucca 3." bemutatóját, amelyet azután "szezonálisan" 1929 tavaszára tettek. A társulat  nagy szeretettel és odaadással készült a feladatra és már itt el is kezdődött a sztárok felvonulása, akik Kemény Egon színházi- és rádiós műveit negyven esztendőn át fémjelezték.

• Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” Pesti operett.

Berlini évei után 1934-től elsősorban a rádiózás foglalkoztatta, szinte azonnal u.n. háziszerző lett, az akkor legnépszerűbb úton, a rádió hullámain hallhatta műveit a rádiózó nagyközönség.

Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző hatalmas életművet alkotott, az operett-műfaj sikereinek kiemelkedő csúcsa. 1946-ban a "Fekete liliom", 1956-ban a "Valahol Délen" kasszasikere elevenített fel pályakezdése operettvilágát –  idén múlt 75 és 65 esztendeje, hogy a mai Budapesti Operettszínház Kemény Egon és szerzőtársai háromfelvonásos operettjeivel aratott közönségsikert:

• Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” Romantikus nagyoperett.
• Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” Nagyoperett.

Újabb fejezet nyílt az operettjátszás történetében az első magyar rádióoperett bemutatójával:

• Kemény Egon  – Mesterházi Lajos  – Szász Péter  – Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra.

A Magyar Rádió akkori vezetői és elsősorban az Irodalmi Dramaturgia, ahova akkor még a zenés játékok tartoztak, új rádiós műfaj létrehozását tervezték. A zenei megvalósításhoz Kemény Egont kérték fel, aki 1937-ben a "Schönbrunni orgonák" című zenés színművel már elindította a magyar rádiódaljáték műfaját. Ezt követően a zenés rádiójátékokkal aratott nagy sikert. Így zenei rátermettsége és zeneszerzői megbízhatósága tette őt alkalmassá a teljes mértékben új rádiós feladat megvalósítására – miként erről mások mellett Tamásssy Zdenkó is, nagy szeretettel, műsoraiban megemlékezett.

A "Májusfa" az ötven esztendőn át hatalmas népszerűséget élvező Rádió Dalszínháza előfutára. Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező életműve sok szálon kapcsolódik ezekhez a kiváló felvételekhez.

Hosszú lenne részletesen felsorolni Kemény Egon kisoperettjeit, zenés játékait, zenés rádiójátékait, daljátékait – a sikereket előadásukkal kivívó óriási tehetségű 20. századi színésznőkre és színészekre, énekesnőkre és énekesekre, operaénekesnőkre és operaénekesekre, a színházak műszaki személyzetére, a rádiós munkatársakra is emlékezzünk a Magyar Operett Napján!

* Gramofonlemezek megőrizték a "Kikelet ucca 3" és a "Fekete liliom" felvételeit, a "Ma éjjel" című CD-n az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből válogatva megjelent.