„Kikelet ucca 3.” BEMUTATÓJÁNAK MAI ÉVFORDULÓJÁN

A Fővárosi Operettszínház 1928-ban kötötte le a darabot, majd címéhez igazították a premiert, 1929 tavaszára. Számos előzetes cikk adott hírt a készülő operettről, egyebek mellett a fiatal Kemény Egon zeneszerzőt is méltatva, aki akkor már szerződtetett korrepetitor és másodkarmestere volt a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházban, mindenki ismerte, mindenki szerette.

A főszerepet Somogyi Erzsitől néhány előadás után Eggerth Márta vette át, a későbbi világsztár alakította. 

Itt szeretném megemlíteni, hogy néhány évvel ezelőtt április 27-én megtekintettem az Operettben egy bemutatót és a közönség érkezésekor rendkívül különös érzést váltott ki bennem a gondolat, hogy itt, egykor 23 éves édesapám első operett-premierjére készült...

                                       

A zeneszámok közül hatot már a bemutató előtt felvett gramofonra Schachmeister Efim tánczenekara, közülök öt darabot gyűjteményében őriz a Széchényi Könyvtár Zenetára, így a "Ma éjjel" című CD-n meghallgatható!

• Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám

„Kikelet ucca 3.” 

A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje

Bemutató: szombat, április 27. 

A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta.

 A "Kikelet ucca 3" nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal. 

Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a "Kikelet ucca 3." 

Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol. 

Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak. 

Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény. 

Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest. 

Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája. 

Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész —  ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz. 

Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát. 

A zenekart Ábrahám Pál vezényli. 

A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovits Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő.

• Tolnai Világlapja, 1929.05.08.

„Kikelet ucca 3."

A Fővárosi Operettszínház újdonsága

Egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, barátnőjével künn szórakozik gyönyörű májusi napon a ligetben. Betévednek persze a híres ligeti fényképészhez is.

 Ide követi őket két nagyon elegánsan öltözött fiatalember, gróf Szentirmay László és a barátja, akik már az egész ligeten keresztül „üldözték" a leányokat, de megismerkedniük velük mindezideig nem sikerült. 

A ligeti fényképész azonban mégis csak összehozza a párokat. 

Az ismeretséget hamarosan nyomon követi a szerelem. Különösen gróf Szentirmay László szíve fog tüzet a szép Preselmayer Annuska iránt. 

Csakhogy óriási társadalmi különbség választja el őket egymástól. Preselmayer Annuska egy egyszerű ferencvárosi kocsmáros leánya, aki nem is álmodhat arról, hogy grófi feleség legyen. A fiatal gróf már az ismeretség kezdetén óvatosan elhallgatta származását s amikor a leányka foglalkozása iránt érdeklődött, egy ötlettől megkapatva így vágta ki magát: 

- Bárzongorista vagyok. 

Valóban volt is köze a foglalkozáshoz, mert éjjelenként lumpolás közben — passzióból sokszor odaült a bárzongorához. 

A gróf annyira beleszeret Annuskába, hogy fölhasználván szigorú édesapjának külföldi távollétét, titokban el is jegyzi magának.

A jövendőbeli após, az öreg Preselmayer mindenáron látni akarja azt a bárt, ahol leendő veje zongorázik. A gróf nagy zavarban van, de a barátja megmenti. A grófi palotának egyik termét átalakítják bárnak, táncosnőket és zenészeket „hozatnak" ide s ebbe a rögtönzött bárba hívják meg aztán az öreg kocsmárost és leányát. A szemfényvesztés tehát sikerült, de váratlanul megérkezik az apa, aki szétrobbantja az egész társaságot. 

A kis Annuska szíve össze van törve. Nem is akar többé tudni vőlegényéről, akiről íme kiderült, hogy gróf, tehát nem hozzá való s így nyilván csak bolondította. A fiatal gróf szerelme azonban annyira komoly, hogy még a szigorú, gőgös apát is meglágyítja. 

A ligeti ismeretségből házasság lesz, Hiába minden gőg, az egyszerű ferencvárosi kislányt mégis csak oltárhoz vezeti gróf Szentirmay László. 

Bródy István és Harmath Imre írták ezt a szöveget, amely „Kikelet ucca 3" címmel a Fővárosi Operettszínházban került bemutatóra. Régi, kipróbált operettszövegírók mind a ketten s ez meglátszik legújabb munkájukon is, amely tele van sok kedves mókával, szentimentális és mulatságos szituációkkal. 

Az operett muzsikáját Kemény Egon, egy huszonhárom éves fiatalember szerzette. Első darabját, íme, az Operettszínház hozta ki, de méltó volt a bizalomra, mert friss, invenciózus, színes muzsikát komponált. 

A Fővárosi Operettszínház szép kiállításban mutatta be a darabot. Külön meglepetést keltett a grófi palota márványterme. 

A fő női szereplő Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház naivája, aki most mutatkozik be szubretti minőségben. Megállapíthatjuk, hogy amilyen kedves naiva, olyan vérbeli szubrett is. Finoman énekel, és jól táncol. Fejes Teri (a barátnő), Szokolay Olly, Kertész Dezső (a fiatal gróf), Halmay Tibor (a barátja), Szirmay (az öreg gróf), Kabos Gyula (a kocsmáros), Felhő Rózsi (kocsmárosné), Sarkadi Aladár (fényképész), Radó Sándor mind-mind pompás alakításokat produkáltak s igen nagy részük van abban, hogy az operett — a főpróbán — sikert aratott. Szabolcs Ernő rendezése nagyon jó.”