PARLANDO 2022/6 NOVEMBERI SZÁM

KEMÉNY ANNA MÁRIA:
95 ÉVVEL EZELŐTT, 1927-BEN KEZDŐDÖTT
KEMÉNY EGON KÉTSZERES ERKEL FERENC-DÍJAS ZENESZERZŐ KARRIERJE

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves közönségünk!

Nagy örömmel tölt el, hogy bemutathatjuk Önöknek Kemény Egon Ma éjjel című CD-albumát.  Az életem úgy alakult, hogy édesapám életműve kutatási területem lett és zenei hagyatéka gondozójaként boldogan teljesítem ezt a feladatomat.
Kemény Egon pályaívéről rövid, zenés vetítést állítottam össze, kiemelve az œuvre első húsz esztendejét 1927–1947.

Karrier...  mit is jelent ez a szó és miért vettem előadásom címébe annál a zeneszerzőnél, akinek szerénysége, odaadó, másokat gyakran maga fölé emelő magatartása a zenei életben is közismert volt? Saját művei mellett, felkérésükre zeneszerző kollégái darabjait is hangszerelte, hozzájárult sikereikhez.
Karrier: életpályán gyors érvényesülés, előmenetel – ez a tempó Kemény Egon zeneszerzői indulásáról valóban elmondható. 
Négy évtizedes alkotómunkája során végig sikeres maradt, tehetségét és nagy tudását a zene szolgálatába állítva mutatta be művészete sokoldalúságát.

Több mint háromszáz zeneművét számos generáció ismerhette meg: bemutatóikat 1929-től a Budapesti (Fővárosi) Operettszínházban és 1934-től a magyar rádióban (Rádió Budapest I., Magyar Rádió) tartották meg.

Kemény Egon a császárvárosban, Bécsben született. Édesapja – atyja, ahogyan akkor mondták –, Dr. Kemény Dezső a Bécsi Egyetemen kiváló diplomával fejezte be orvosi tanulmányait, és évtizedeken át az egyik híres bécsi szanatórium megbecsült sebész főorvosaként gyógyított. Bécsben ismerte meg későbbi feleségét, és itt születtek fiaik, Albert és Egon. Amikor egészségi okok miatt már nem operálhatott, 1910-ben a magyar család Kassára, a szülőházába költözött. Fogorvosi magánrendelőt nyitott, köztiszteletben álló kassai polgárcsalád feje volt.

Kemény Egon saját kezű önéletrajzai őrzik, hogy már ötéves korában zeneszerzőnek készült. Ennek oka feltűnő zenei tehetsége mellett – atyja fedezte fel hatéves fia abszolút hallását – a családi környezet sokszínű zenei inspirációja is lehetett.  Kemény doktor, nagyapám, szabadidejében szívesen játszott Bösendorfer zongoráján, szűkebb baráti köréhez tartozott Kálmán Imre zeneszerző és Tost Barnabás, a kassai dóm kanonokja.  Érdekesség, hogy Bécsben és Kassán is színház közelében laktak.
Gyermekkorában szigorú, de humánus szellemű neveltetésben részesült, magas elvárásoknak tett eleget tanulmányai során is.  Szülei támogatása ellenére titokban kellett tartania felvételi vizsgáját Franz Schmidtnél, hogy az orvosi hivatás látszatát fenn tudja tartani.  A Prágai Magyar Hírlap részletesen beszámolt dr. Franz Schmidt udvari tanácsos, zeneszerző professzornál tett felvételi vizsgájáról, amely leendő tanára, az Akadémia igazgatója érdeklődése folytán a szokásosnál jóval tovább tartott.  Így lett a bécsi Zeneakadémia felső osztályainak növendéke.  Négy szemeszteren keresztül (1923–1925) Bécsben egyszerre volt – kitűnő vizsgaeredményekkel – az Orvosi Egyetem és a Zeneakadémia hallgatója.         
     
Az Akadémia elvégzése után atyja elé állt és végérvényesen a zeneszerzést választotta élethivatásának. Erről a döntéséről és a családi jelenetről szintén újságcikk számolt be… A bécsi Opera korrepetitori állását nem fogadta el, atyai jó barátja Kálmán Imre zeneszerző tanácsára létfenntartási okból a könnyűzene felé fordult.

Klasszikus alapokon nyugvó zenéje a nagyzenekari művek helyett a kiszenekari jazz-bandeken szólalt meg.

A modern táncslágereket jazz-zenekarok játszották, a dalok szövege pedig gyakran arról szólt, amit a táncolók egymásnak nem mertek elmondani.
Idézet a Prágai Magyar Hírlap 1928-as számaiból:
„Érczkövy László, Pest dédelgetett énekes és táncos komikusa, tíz hónapon át havonként két új Kemény-számot mutat be a magyar főváros kényes ízlésű közönségének. Rott Kis Komédiájában frenetikus ünnepléssel fogadják a „Malvin, ne húzza el a derekát” című bananas-leyt és hasonló siker az osztályrésze a „Honolulu” charleston slágernek. Kemény Egon ma a Rott-Színháznak legnépszerűbb háziszerzője. Azonban már Bécs és Berlin is tudomást szerzett róla, s a híres bécsi Scala Verlag most adta ki 40.000 példányban két divatos dalát.”   Pályája során a slágerszámok dalszövegeit 1937-től daljátékaiban, dalaiban, dalciklusaiban és megzenésített költeményeiben irodalmi igényű versek követték.

Különös öröm volt számomra, mikor rátaláltam Alpár Ágnes: A cabaret című könyvére. Részletes leírást találunk benne a kabaré-műfaj magyar sajátosságairól is, a budapesti kabarékról. Műsorlapok örökítették meg Kemény Egon – már 1928-ban – előadott számait.  Örömöm még nagyobb lett, amikor az Országos Széchényi Könyvtárban megleltük a kottákhoz és a műsorszámokhoz az eredeti gramofonfelvételeket is!

A 23 éves Kemény Egon számait Érczkövy László és Dénes Oszkár, a leghíresebb előadók mutatták be a legnevesebb kisszínpadokon.
Idézet a Prágai Magyar Hírlap 1928-as számából: „Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben.  Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák.  Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége. Az üzletvezető, Alberti előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. 
Egyszer Márkus Alfrédet is oda viszi a véletlen és ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki: 
— Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom!”

A fiatal Kemény Egont befogadták a tekintélyes művészkörök a Fészek Művészklub, és a New York kávéház törzsasztalainál.

A Kikelet ucca 3 című első Kemény Egon nagyoperetett már 1928-ban műsortervébe vette a Fővárosi Operett Színház, a mai Budapesti Operettszínház.
A darab címe miatt mégis tavaszra tették, majd októberben, Kemény Egon 24. születésnapja előestéjén a kassai Nemzeti Színház is bemutatta. A Nyitányt Kemény Egon vezényelte.

1928-ban Kemény Egont állandó karmesterként szerződtette a Fővárosi Operettszínház.  A nagy gazdasági világválság a színházi életre is hatott. Így történt, hogy kritikusi elismeréssel is induló karmesteri munkássága nem folytatódhatott.

Ábrahám Pál zeneszerző, karmester már 1930 nyarán magával vitte Berlinbe és így Budapesten indult, sikeres művészi alkotómunkája – berlini zenei együttműködésük 3 éve alatt (1930–1933) – megszakadt.

Kemény Egon hazatérése 1933-ban – a nagy érdeklődés mellett forgatott Rákóczi induló című hangosfilm zenei vezetőjeként – pályaívének fontos állomása.
Ábrahám Pál és a német filmcég nézeteltérése vezetett szerződésük felbontásához, amit Kemény Egon kezdeményezett, hogy saját zeneszerzői munkásságát folytathassa.

A filmszkeccs érdekes filmes-operett műfaj volt a hangosfilm térhódítása előtt, egyik nagy sikerének két betétdala a Ma éjjel CD-n is hallható.

Idézet MAGYAR ÚJSÁG (1936): „Budapesten hetekig szalad Harmath Imre „Szomorú csütörtök – víg vasárnap” című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta. Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. „Szomorú csütörtök – víg vasárnap” legjobb sikerszáma a „Légy életem és halálom…” három nyelven készült el gramofonlemezre. Híres dala a „Ritka madár a szerelem”, melynek szövegét szintén Harmath Imre írta.”

1940-ben a „Fűszer és csemege” filmzenéje karrierjében is új irányt jelentett.  A film sikerrekordjában nagy része volt Kemény Egon finom zenéjének, ennek ellenére több filmzenét nem komponált.

1934-től már a rádiónak dolgozott a Fantázia a Hullámzó Balaton tetején című nagyzenekari jazz-parafrázis átütő sikert aratott.

Irodalmi műsorsorozatokban gyakran felhangzottak dalai.  Ezek közül Kemény Egon – Juhász Gyula: A tápai Krisztus című megzenésített költeménye is hallható a Ma éjjel CD-n, Palló Imre, a magyar királyi Operaház örökös tagja előadásában:

A Fekete liliom című nagyoperett zenéjével Kemény Egon megmentette az Operettszínházat a csődtől, erről Fényes Szabolcs igazgató nyilatkozott.

A Valahol Délen volt Kemény Egon legnagyobb operettsikere, kasszasikerrel játszotta az Operettszínház. Külföldön is nagyon népszerű volt.

A korai magyar jazz: keringő, tangó és foxtrott táncszámaival rádió- és színpadi operettjeiben is emlékezetes sikereket aratott. 

Kemény Egon a Magyar Rádióban 1946-ban Amit a város dalol címmel saját műsorában a legújabb slágerlemezekből válogatott. 

Virtuóz zongorajátékával olykor saját dalait is kísérte, de elsősorban zeneszerzőként, a Magyar Rádió háziszerzőjeként tisztelték és becsülték művészi munkásságát.

Komolyzenei műveket is komponált, válogatás a Gyermekjátékok és a Keringő rapszódia című CD-ken is hallható. 

Pályakezdésétől tagjai közé választották a zenei és színpadi egyesületek is, majd a Magyar Zeneművészek Szövetsége alapító tagja lett.

Új műveit várakozás előzte meg. Közönségsiker, valamint a zenei szakma elismerése kísérte végig alkotómunkája során.

Halála után a nekrológokban a XX. századi nemes magyar könnyűzene mestereként említik, aki személyében ugyanazzal az eleganciával rendelkezett, mint ami zenéjét is jellemezte. 

Kellemes szórakozást kívánok a Ma éjjel CD meghallgatásakor!

https://kemenyegon.hu/ma-ejjel
KEMÉNY EGON: Ma éjjel CD-bemutató ● 2022. szeptember 17. Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem
https://www.youtube.com/watch?v=8ZKGjfNfTQ4

***

Kemény Egon YouTube felvételei:

 TELJES LEJÁTSZÁSI LISTA MEGTEKINTÉS