KEMÉNY EGON MÁRCIUSI FÉNYBEN

Mezey Mária (Lolita) és Borvető János (Péteri György)

2026. március 21. szombat kezdettel a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Egri József szerkesztő-műsorvezető ezúttal Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőről mesélt – ahogy mondani szokta az adások ezen részeiben – a rádióhallgatóknak. Most nem fűződött zeneszerzői jubileum a kétnapos programhoz, bár ez csak a látszat. A hatalmas Kemény Egon-œuvre egyik, ha nem a legnagyobb sikere volt a „Valahol Délen”, amelynek nagyszínházbeli és kamaraváltozati bemutatóit egyaránt márciusban, a gyönyörű kikeleti hónapban tartották.

• Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” Nagyoperett 3 felvonásban
  Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.
  Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Karmester: Bródy Tamás. Koreográfia: Roboz Ágnes. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.
  Rendező: Dr. Székely György.
• Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata
  Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra
  Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató. 
  Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecília, Szatmáry Olga.. Karmester: Patay Kató. Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne. Koreográfus: Rimóczy Viola.
  Rendezte: Csongrádi Mária

(Forrás: internet, mediaklikk)

Egri József és szerkesztőtársa, D. Szabó Ágota valamint a zenei szerkesztő Szabó Tamás hétvégi tematikájában Kemény Egon életútja, pályaíve és művei szerepeltek, amelyek egyaránt lehetettek ismerősek és kedveltek a régi rádióhallgatóknak és meglepetésekkel is szolgálhattak a fiatalabb generációk számára. 

Érdemes lenne a két műsornap ideillő, teljes szövegét itt is megjelentetni, de erre sajnos nincs lehetőség. Néhány elhangzott részlet:

Kemény Egon zenei tanulmányait 1923-ig a Kassai Városi Zeneiskolában rétháti Kövér Dezső igazgatónál valamint Paulusz Ákosnál folytatta. Zongorát, hegedűt, zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Hangszereléssel már 12 évesen foglalkozott és kivételes hangszerismerete első műveiben is megmutatkozott.

Ezután Bécsben egyidőben végezte orvosi tanulmányait a Bécsi Egyetemen, négy szemesztert, és a Bécsi Zeneakadémián. Tanára Franz Schmidt volt, a kiváló osztrák zeneszerző, az Akadémia igazgatója.

Modern táncslágerei charleston, tangók, foxtrottok és bluesok hamar a színpadra kerültek és a kor legnépszerűbb énekeseinek és zenekarainak előadásában gramofonlemezen is megjelentek.

1928-ban a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterévé szerződtették. Ekkor kötötték le első nagyoperettjét, „Kikelet ucca 3.” címmel. A darabot a budapesti premier után 1929 őszén a Kassai Nemzeti Színház is bemutatta.

Ábrahám Pál zeneszerző és karmester barátja, hat és fél éven át zenei munkatársa volt. 

Kemény Egon 1933-ban Berlinből Budapestre költözött mint a „Rákóczi induló” című magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője, és újra a saját művein dolgozott. 

Első rádiós bemutatója 1934-ben volt, és a Magyar Rádió hosszú évtizedeken át művei előadásának egyik legfontosabb fóruma maradt. 

Kemény Egon az első rádióoperett zeneszerzőjeként 1949. május 1-én mutatkozott be. Ekkor hangzott fel a rádióban „Májusfa” című nagyoperettje. Ez a zenemű rádiótörténeti jelentőségűnek bizonyult. Megszületett általa egy új rádiós műfaj, amely elindította a Rádiószínház majd a Rádió Dalszínháza bemutatóinak évtizedeken át tartó népszerűségét.

Művei a nagyközönség minden rétegéhez szóltak. Műfaji sokszínűségük is érték.

Kemény Egon alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. 

Dr. Huszka Jenővel munkálkodva tevékenyen hozzájárult a magyar zeneszerzők és szövegírók érdekvédelméhez.

Kemény Egon életműve 300-nál több sikerrel bemutatott műből áll. A 20. század jelentős magyar zeneszerzőinek egyike. Klasszikus műveltséggel és nagy zenetörténeti tudással is rendelkezett. 

Közismert művész, komoly és szerény ember volt. Finom eleganciája alkotásait is jellemezte.

Műveiben ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat és megőrizte a magyar zene kincseit.

Az elhangzott Kemény Egon-műrészletek, közülük 3 dal a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-SOROZAT eddig megjelent albumain is szerepel:

• Komáromi farsang: Csokonai dala Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
• Fekete liliom: Bocsánatot kérek… Francia keringő. Kemény Egon gramofonhangszerelése. Karády Katalin, Durium Zenekar.
• Valahol Délen: Kandúr szerenád (Ha az este leszáll…) Foxtrott. Rátonyi Róbert és Fővárosi Operettszínház Zenekara. 
• Valahol Délen: Egy szót se szólj… (Csendesen vártam…) Kettős. Petress Zsuzsa és Melis György, Fővárosi Operettszínház Zenekara. 
• „Májusfa”: Balaton-keringő Koloratúr dalkeringő. Gyurkovics Mária. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus.
• Hatvani diákjai: Dal a bontonról (Csak finoman…) Kettős. Mezey Mária és Tompa Sándor. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Igényes, hangulatos műsorokat hallhattunk, amelyek egészen biztosan kellemes szórakozást nyújtottak!

Itt kínálkozik lehetőség a műsorok meghallgatására: https://mediaklikk.hu/musor/tul-az-operencian/

https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-palyaive

https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-fo-muvei